Mint mondta, az Országgyűlés 2012. decemberében fogadta el – többek között Potápi Árpád János, a térség országgyűlési képviselőjének javaslatára –, hogy április 12. a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja legyen. Ám Bonyhádon már jóval régebb óta, 1998-tól tartanak megemlékezést a tiszteletükre. A város ugyanis 76 kitelepített család 296 tagjának lett az új otthona mintegy hetven éve.

A polgármester emlékeztetett rá: a csehszlovák nemzetállam megvalósulását célzó Benes-dekrétumok nemcsak állampolgárságuktól fosztották meg a magyarokat és a németeket, hanem emberi mivoltukban is megalázták őket. Az akkori magyar kormány ellenezte a lakosságcserét, de a nagyhatalmak nyomására mégis aláírta az egyezményt. Így 1947. áprilisától 1948. decemberéig közel 90 ezer szlovákiai magyart telepítettek Magyarországra, és 72 ezer szlovák települt át Csehszlovákiába

A megemlékezésen Csomó Magdolna tardoskeddi nyugalmazott tanítónő idézte fel, hogy gyerekként hogyan élte meg az eseményeket. – Átment a határ a fejünk fölött – fogalmazott. Nem voltak többé állampolgárok, csak lakosok. Egy nap, ’47 februárjában katonai teherautó jelent meg a házuk udvarán, felpakolták és elszállították a családokat a vasútállomásra, ahol vagonokba szállíttatták az embereket, hogy kényszermunkára vigyék őket. Csomó Magdolnáék családja jó helyre, cseh részre került, ahol amiben tudtak, segítettek nekik. Sokaknak azonban Magyarországra kellett tovább menniük. Magdolnáék pedig végül visszatérhettek Tardoskeddre.

A megemlékezés végén a Völgységi Múzeum falán lévő emléktáblánál koszorúkat helyeztek el.